A Nagyságos Fejedelemre emlékeztek a lévaiak

Megtudhattuk, hogy II. Rákóczi Ferenc első alkalommal 7 éves korában – 1683. szeptember 13-a után – tartózkodott Léván, amikor mostohaapja, Thököly Imre Királyfa mellett felütött táborában töltött nemesapródi szolgálatát és a török elöli menekülést édesanyja, Zrínyi Ilona karjai közt pihenhette ki a lévai várban. Itt szeptember vége felé pár napra az egész család együtt maradt.

Második alkalommal II. Rákóczi Ferenc 1705. január 3-án járt Léván, amikor államtanácsot hívott össze a várba. Itt határozták el, hogy a szabadságharc sikere érdekében szükség van rendes hadseregre és állampénztárra. Ennek a lévai határozatnak volt az eredménye az 1705-ös év fokozott hadseregszervező és fejlesztő munkája és a rézpénzek kibocsátása is, melyekre az ország címerét és mozgalma jelszavát: „Pro libertate! – A szabadságért!” verette.

Tisztelete Léván töretlen maradt. Emlékére 300 éve a Szent Orbán-kápolnától a lévai vár alsó kapujáig a lévaiak szilfasort ültettek. Ennek a fasornak két fája bírta legtovább az idő vasfogát.

A Szent Orbán-kápolna melletti „Rákóczi-fa” csak 1966-ban száradt ki, majd 1992-ben dőlt ki végleg. A másik szilfa ma is áll Vak Bottyán lévai házának udvarán, a Honvéd utca elején.

Rákóczira emlékeztet a lévai Barsi Múzeum fegyverkiállításán a FRINGIA (Franciscus Rakoczi In Nomine Gentis Insurgit Armis – Rákóczi Ferenc a nemzet nevében fegyverre kelt) feliratot viselő korabeli kard is.

1890-1920 és 1938-1945 között Léván utca viselte II. Rákóczi Ferenc nevét.

2010. április 14-én Krisztiáni Sándor szobrászművész az akkori Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnáziumnak ajándékozta a nagyságos fejedelem gipsz mellszobrát, mely azóta az iskola auláját díszíti.

2018. december 12-én a Lévai Városszépítő Egyesület egy kis szilfát ültetett a régi lévai Rákóczi-fa helyére.

Majd Kun Ferencz és Lukács Ferenc leplezték le II. Rákóczi Ferenc lévai gondolati emléktábláját, melyet a vendégek megkoszorúztak és mécsest helyeztek el alá.

Fotó: felvidek.ma