A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A kategóriánként legtöbb szavazatot elért két projekt kapja meg a 3000 eurós támogatást, s az önkormányzat további 7000 eurós hozzájárulásával tervezi a park felújítását.

Az Unilever Alapítvány által meghirdetett szavazatgyűjtés május 31-ig tart. Léva a nagyobb lélekszámú városok kategóriájában verseng a szavazatokért, melyek alapján a tízfős kategória első két helyezettje kapja meg a 3000 eurós támogatást.

Egy személy egy e-mail-címről egy szavazatot adhat le. Ha azonban a szavazáskor a szavazó csatol egy nyugtát egy Cif márkájú termék megvásárlásáról, akkor az ellenőrzés során további egy szavazatot kap a kiválasztott projekt. A szavazás során a szavazó megadja a e-mail-címét, majd a postafiókba érkező levélben szereplő linkre kattintva igazolja a szavazat leadását.  A termékről szóló nyugta fényképének a feltöltése a szavazással  megegyező időben lehetséges!

A lévai vár szomszédságában a Lévai Református Egyházközség lelkészhivatala előtti terület szépül meg a pályázatnak köszönhetően.

A projekt során járdákat alakítanak ki, s növényzettel, valamint rózsalugassal szépülne a kis tér. Emellett a pihenést szolgáló padok, valamint szemétgyűjtők kihelyezésére is sor kerül.

A város történelmi központjában 1777-ben emelték a Szentháromság-oszlopot a ferences rendi szerzetesek által építtetett Szent József-templommal és kolostorral szemben. Egykor a terület kedvelt pihenőhelye volt a lévai polgárságnak. Napjainkra az oszlopot övező terület kihasználatlanná vált, ezen szeretnének változtatni. Az oszlop a Patrimonium Servandi Polgári Társulás kezdeményezésére 2014-ben megújult.

A lévai projektre ITT adhatja le szavazatát.

Fotó: https://www.ahojkrasneslovensko.sk/

Az új igazgató átgondolt koncepcióval érkezett a múzeumba. Ennek része az épület szakszerű felújítása, régészeti ásatások szervezése a várromnál, múzeumpedagógiai tevékenység megszervezése az intézményben, szakmai hálózat kialakítása a Lévai járásba tartozó intézményekkel.

„Az egyik célom a lévai várrom megmaradt épületrészeinek a stabilizálása, konzerválása, az ehhez szükséges ásatások elvégzése” – mondta a felvidek.ma hírportálnak. Az intézmény épületének felújítása szintén a prioritásai közé tartozik. Ehhez kutatják fel a pénzügyi forrásokat a lehetséges pénzügyi alapoknál.  Az intézmény szakmai tevékenységét szeretné bővíteni. Hiánypótló tanulmányok, szakmunkák, monográfiák kiadása szintén a tervei között szerepel. Itt jelezte, hogy a lévai várról még nem készült el egy összegző monográfia, ezen is változtatni szeretnének. „A gyermekekkel való foglalkozás bővítését a szívügyemnek tartom. Ha gyermekkorban felhívjuk a figyelmüket a múzeum világára, akkor az a gyerek felnőttként is múzeumlátogató lesz” – emelte ki. Ennek érdekében néprajzi, régészeti tematikájú gyermekprogramokat szeretnének szervezni, akár nyári táborok, szakkörök formájában is.

Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik a magyarok által lakott déli régióval. Polgármesterekkel, helytörténészekkel, történelemtanárokkal, hasonló intézmények vezetőivel szeretne szorosabb együttműködést kialakítani.

„Az együttműködés érintené a leendő múzeumpedagógiai tevékenységünket, a turizmus fejlesztését, a szakmai tanácsadás biztosítását a helyi falumúzeumok, tájházak tekintetében”- szögezte le.

A szakmai fejlesztés részeként a járás területén az intézmény segítené a kerékpárutak, turistaútvonalak kialakítását, a látnivalók, helyi értékek felmutatásával. 

A Barsi Múzeum számos intézménnyel ápol szoros kapcsolatot. A testvérintézmények közé tartozik a Tatabányai Múzeum is. „A kapcsolatok folytatódnak, rangos szakemberek, kollégák dolgoznak ott. Emellett a budapesti kapcsolataimat is szeretném hasznosítani a múzeum igazgatójaként” - mondta.

(Fotó: Bali Henrietta, facebook)

1870. október 20-án két tanteremben indult meg a magyar nyelvű képzés. A Kálvária-dombon 1907-ben kezdődött el a négyszintes szecessziós  épület építése. A terveket Scheiber Miklós és Földes Ede budapesti műépítészek készítették.

Az 1910-re elkészült palota akkor az Osztrák-Magyar Monarchia legkorszerűbb iskolája volt. Az épület díszítését olasz kőművesek készítették. Az impozáns és díszes épülethez park is járult, a domb tetején, mintegy a várostól elzárva nyugodt körülmények között folyt (folyik) az oktatás. Az 1911/12-es tanévben kezdődött el az oktatási-nevelési munka az új épületben, ahol helyet kapott a tanintézmény kollégiuma, az étkezde, tágas tornaterem, valamint különféle szaktantermek és a hozzájuk tartozó kabinetek.

Az intézmény a mai napig működik, a 20. század elején épített impozáns épülete a járási székhely központjának kultikus építménye. 

Sajnos napjainkban már nincs lehetőség a magyar nyelvű képzésre, a nyolcvanas évek legvégén megszűnt az anyanyelvű képzés.

Az Unilever Slovensko cég Szervusz, szép Szlovákia elnevezésű projektjének célja, hogy évente három szlovákiai helyet kitisztítsanak, felújítsanak, elvégezzenek olyan munkálatokat, amellyel műemlékeket, emlékhelyeket menthetnek meg a pusztulástól. A támogatást a lakosság szavazatai alapján ítélik oda. A felhívásra felfigyelt Léva város önkormányzata, és elkészítette a Szent Orbán kápolna felújításának tervét, melyet több ezren támogattak, és végül elnyerte a munkálatokhoz szükséges anyagi támogatást.

„A mi tervezetünket több mint ezren támogatták, helyi lakosok, ezzel a megmérettetésben az első helyen végeztünk”– jelentette be Adriana Macáková, a lévai városi hivatal munkatársa.

A kápolna megmentéséhez szükséges az épület teljes szigetelése, a homlokzat felújítása, új tetőzet, valamint az eredeti alapján új ajtó elkészítése is.

A Szent Orbánról, a szőlészek védőszentjéről elnevezett kápolnát egykoron a hatalmas Rákóczi fa védte, melynek árnyékában pihent meg régen II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki 1705-ben rövid időre Léván vert főhadiszállást. A fa 1966-ban kiszáradt, később a fa törzse elkorhadt és a fából készült emlékmű 1992-ben végleg kidőlt. A klasszicista stílusú építményt 1777-ben szentelték fel és 1832-ben újították fel. Karbantartásáról az Orbán nevű szőlőközség gondoskodott, amely független volt a várostól. A fa és a kápolna a szerelmesek kedvelt találkahelye volt, de a szőlőből hazatérő emberek is szívesen megálltak imádkozni, s ünnepi egyházi menetek megállója is volt e hely. A Szent Orbán kápolna napjainkban Léva kertváros részének közepén található.

Fotó: https://www.ahojkrasneslovensko.sk/

Léva központjától alig pár lépésre található a Kálvária-domb, mely évszázadok óta szakrális hely a lévaiak számára. Nagyböjt idején vasárnaponként magyar nyelvű keresztúti ájtatosságot tartanak itt, mindamellett július utolsó vasárnapján a Szent Kereszt Felmagasztalása kegytemplom romjainál szentmisét tartanak. A Patrimonium Servandi Polgári Társulás jóvoltából ismét akadálytalanul látogatható a Kálvárián levő attraktív kilátótorony is, ahonnan kedvező időjárás esetén a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsáig, az 1009 méter magas Szitnyáig, a Tribecs-hegység legdélibb részét képező, Nyitra melletti Zobor-hegyig, valamint az Ipolyon és a Dunán túl, egészen Magyarországig ellátni.

A lévai várral szemben álló dombon a 18. század elején épült meg a keresztút a Megfeszítettek szoborcsoportjával. Az építkezés értéke hétszáz  arany volt, melyet Jaklin Miklós báró,  a lévai uradalom tulajdonosa hagyott e célra 1702-ben kelt végrendeletében. A stációk mellett a domb legmagasabb pontján egy kápolnát építettek. A Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viselő kápolnát 1821-ben kegytemplommá bővítették. A freskókkal díszített templomban kapott helyet a Piéta szoborcsoport, a templom alatt pedig a Szent Sír-barlang. A templom közelében lévai céhmesterek saját költségükön Szent István király szobrát helyezték el.

Az eredeti keresztút elérte a 350 métert, a szokásos tizennégy stációt öt kápolnában, valamint a templom enteriőrjében helyezték el.

Az egyházi jelleg mellett a buja növényzettel tarkított domb kitűnő kiránduló- és pihenőhelye volt nemcsak a lévaiaknak, hanem a messzebbről jövőknek is, akik felkeresték a csodás kilátással rendelkező Kálvária-dombot.

Sajnos a második világégés utolsó hónapjaiban a kálvária visszafordíthatatlan károkat szenvedett, pusztulása a szocializmus éveiben folytatódott, ugyanakkor egy kommunikációs torony került ide.

Több évtizedes elhanyagoltság után 2007-ben – a Patrimonium Servandi Polgári Társulás kezdeményezésére - kezdődött meg a kálvária felújítása.

A telekommunikációs torony is megszépült, az acélkonstrukció átalakításával egy kilátótornyot hoztak létre. Az újjáéledt kálváriát 2008. július 27-én szentelték fel, a csigalépcsős kilátótornyot 2013-ban adták át.

A kilátótorony 2020 júniusától újra látogatható, vasárnaponként 14.00 és 16.00 óra között. A belépődíj tetszőleges; a támogatásért cserébe az érdeklődők színes, szlovák, magyar, angol és német nyelvű kiadványokat, képeslapokat és hűtőmágneseket kaphatnak a Patrimonium Servandi Polgári Társulás önkéntes szolgálatot teljesítő munkatársaitól.

Fotó: facebook.com/lia7levice/

Megtudhattuk, hogy II. Rákóczi Ferenc első alkalommal 7 éves korában – 1683. szeptember 13-a után – tartózkodott Léván, amikor mostohaapja, Thököly Imre Királyfa mellett felütött táborában töltött nemesapródi szolgálatát és a török elöli menekülést édesanyja, Zrínyi Ilona karjai közt pihenhette ki a lévai várban. Itt szeptember vége felé pár napra az egész család együtt maradt.

Második alkalommal II. Rákóczi Ferenc 1705. január 3-án járt Léván, amikor államtanácsot hívott össze a várba. Itt határozták el, hogy a szabadságharc sikere érdekében szükség van rendes hadseregre és állampénztárra. Ennek a lévai határozatnak volt az eredménye az 1705-ös év fokozott hadseregszervező és fejlesztő munkája és a rézpénzek kibocsátása is, melyekre az ország címerét és mozgalma jelszavát: „Pro libertate! – A szabadságért!” verette.

Tisztelete Léván töretlen maradt. Emlékére 300 éve a Szent Orbán-kápolnától a lévai vár alsó kapujáig a lévaiak szilfasort ültettek. Ennek a fasornak két fája bírta legtovább az idő vasfogát.

A Szent Orbán-kápolna melletti „Rákóczi-fa” csak 1966-ban száradt ki, majd 1992-ben dőlt ki végleg. A másik szilfa ma is áll Vak Bottyán lévai házának udvarán, a Honvéd utca elején.

Rákóczira emlékeztet a lévai Barsi Múzeum fegyverkiállításán a FRINGIA (Franciscus Rakoczi In Nomine Gentis Insurgit Armis – Rákóczi Ferenc a nemzet nevében fegyverre kelt) feliratot viselő korabeli kard is.

1890-1920 és 1938-1945 között Léván utca viselte II. Rákóczi Ferenc nevét.

2010. április 14-én Krisztiáni Sándor szobrászművész az akkori Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnáziumnak ajándékozta a nagyságos fejedelem gipsz mellszobrát, mely azóta az iskola auláját díszíti.

2018. december 12-én a Lévai Városszépítő Egyesület egy kis szilfát ültetett a régi lévai Rákóczi-fa helyére.

Majd Kun Ferencz és Lukács Ferenc leplezték le II. Rákóczi Ferenc lévai gondolati emléktábláját, melyet a vendégek megkoszorúztak és mécsest helyeztek el alá.

Fotó: felvidek.ma