Megújulhat a Szentháromságot övező park - A szavazatgyűjtés május 31-ig tart

A kategóriánként legtöbb szavazatot elért két projekt kapja meg a 3000 eurós támogatást, s az önkormányzat további 7000 eurós hozzájárulásával tervezi a park felújítását.

Az Unilever Alapítvány által meghirdetett szavazatgyűjtés május 31-ig tart. Léva a nagyobb lélekszámú városok kategóriájában verseng a szavazatokért, melyek alapján a tízfős kategória első két helyezettje kapja meg a 3000 eurós támogatást.

Egy személy egy e-mail-címről egy szavazatot adhat le. Ha azonban a szavazáskor a szavazó csatol egy nyugtát egy Cif márkájú termék megvásárlásáról, akkor az ellenőrzés során további egy szavazatot kap a kiválasztott projekt. A szavazás során a szavazó megadja a e-mail-címét, majd a postafiókba érkező levélben szereplő linkre kattintva igazolja a szavazat leadását.  A termékről szóló nyugta fényképének a feltöltése a szavazással  megegyező időben lehetséges!

A lévai vár szomszédságában a Lévai Református Egyházközség lelkészhivatala előtti terület szépül meg a pályázatnak köszönhetően.

A projekt során járdákat alakítanak ki, s növényzettel, valamint rózsalugassal szépülne a kis tér. Emellett a pihenést szolgáló padok, valamint szemétgyűjtők kihelyezésére is sor kerül.

A város történelmi központjában 1777-ben emelték a Szentháromság-oszlopot a ferences rendi szerzetesek által építtetett Szent József-templommal és kolostorral szemben. Egykor a terület kedvelt pihenőhelye volt a lévai polgárságnak. Napjainkra az oszlopot övező terület kihasználatlanná vált, ezen szeretnének változtatni. Az oszlop a Patrimonium Servandi Polgári Társulás kezdeményezésére 2014-ben megújult.

A lévai projektre ITT adhatja le szavazatát.

Fotó: https://www.ahojkrasneslovensko.sk/

Magyar nemzetiségű szakember került a Barsi Múzeum élére

Az új igazgató átgondolt koncepcióval érkezett a múzeumba. Ennek része az épület szakszerű felújítása, régészeti ásatások szervezése a várromnál, múzeumpedagógiai tevékenység megszervezése az intézményben, szakmai hálózat kialakítása a Lévai járásba tartozó intézményekkel.

„Az egyik célom a lévai várrom megmaradt épületrészeinek a stabilizálása, konzerválása, az ehhez szükséges ásatások elvégzése” – mondta a felvidek.ma hírportálnak. Az intézmény épületének felújítása szintén a prioritásai közé tartozik. Ehhez kutatják fel a pénzügyi forrásokat a lehetséges pénzügyi alapoknál.  Az intézmény szakmai tevékenységét szeretné bővíteni. Hiánypótló tanulmányok, szakmunkák, monográfiák kiadása szintén a tervei között szerepel. Itt jelezte, hogy a lévai várról még nem készült el egy összegző monográfia, ezen is változtatni szeretnének. „A gyermekekkel való foglalkozás bővítését a szívügyemnek tartom. Ha gyermekkorban felhívjuk a figyelmüket a múzeum világára, akkor az a gyerek felnőttként is múzeumlátogató lesz” – emelte ki. Ennek érdekében néprajzi, régészeti tematikájú gyermekprogramokat szeretnének szervezni, akár nyári táborok, szakkörök formájában is.

Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik a magyarok által lakott déli régióval. Polgármesterekkel, helytörténészekkel, történelemtanárokkal, hasonló intézmények vezetőivel szeretne szorosabb együttműködést kialakítani.

„Az együttműködés érintené a leendő múzeumpedagógiai tevékenységünket, a turizmus fejlesztését, a szakmai tanácsadás biztosítását a helyi falumúzeumok, tájházak tekintetében”- szögezte le.

A szakmai fejlesztés részeként a járás területén az intézmény segítené a kerékpárutak, turistaútvonalak kialakítását, a látnivalók, helyi értékek felmutatásával. 

A Barsi Múzeum számos intézménnyel ápol szoros kapcsolatot. A testvérintézmények közé tartozik a Tatabányai Múzeum is. „A kapcsolatok folytatódnak, rangos szakemberek, kollégák dolgoznak ott. Emellett a budapesti kapcsolataimat is szeretném hasznosítani a múzeum igazgatójaként” - mondta.

(Fotó: Bali Henrietta, facebook)

Százötven éves a lévai állami tanítóképző

1870. október 20-án két tanteremben indult meg a magyar nyelvű képzés. A Kálvária-dombon 1907-ben kezdődött el a négyszintes szecessziós  épület építése. A terveket Scheiber Miklós és Földes Ede budapesti műépítészek készítették.

Az 1910-re elkészült palota akkor az Osztrák-Magyar Monarchia legkorszerűbb iskolája volt. Az épület díszítését olasz kőművesek készítették. Az impozáns és díszes épülethez park is járult, a domb tetején, mintegy a várostól elzárva nyugodt körülmények között folyt (folyik) az oktatás. Az 1911/12-es tanévben kezdődött el az oktatási-nevelési munka az új épületben, ahol helyet kapott a tanintézmény kollégiuma, az étkezde, tágas tornaterem, valamint különféle szaktantermek és a hozzájuk tartozó kabinetek.

Az intézmény a mai napig működik, a 20. század elején épített impozáns épülete a járási székhely központjának kultikus építménye. 

Sajnos napjainkban már nincs lehetőség a magyar nyelvű képzésre, a nyolcvanas évek legvégén megszűnt az anyanyelvű képzés.

Felújítják a Szent Orbán kápolnát

Az Unilever Slovensko cég Szervusz, szép Szlovákia elnevezésű projektjének célja, hogy évente három szlovákiai helyet kitisztítsanak, felújítsanak, elvégezzenek olyan munkálatokat, amellyel műemlékeket, emlékhelyeket menthetnek meg a pusztulástól. A támogatást a lakosság szavazatai alapján ítélik oda. A felhívásra felfigyelt Léva város önkormányzata, és elkészítette a Szent Orbán kápolna felújításának tervét, melyet több ezren támogattak, és végül elnyerte a munkálatokhoz szükséges anyagi támogatást.

„A mi tervezetünket több mint ezren támogatták, helyi lakosok, ezzel a megmérettetésben az első helyen végeztünk”– jelentette be Adriana Macáková, a lévai városi hivatal munkatársa.

A kápolna megmentéséhez szükséges az épület teljes szigetelése, a homlokzat felújítása, új tetőzet, valamint az eredeti alapján új ajtó elkészítése is.

A Szent Orbánról, a szőlészek védőszentjéről elnevezett kápolnát egykoron a hatalmas Rákóczi fa védte, melynek árnyékában pihent meg régen II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki 1705-ben rövid időre Léván vert főhadiszállást. A fa 1966-ban kiszáradt, később a fa törzse elkorhadt és a fából készült emlékmű 1992-ben végleg kidőlt. A klasszicista stílusú építményt 1777-ben szentelték fel és 1832-ben újították fel. Karbantartásáról az Orbán nevű szőlőközség gondoskodott, amely független volt a várostól. A fa és a kápolna a szerelmesek kedvelt találkahelye volt, de a szőlőből hazatérő emberek is szívesen megálltak imádkozni, s ünnepi egyházi menetek megállója is volt e hely. A Szent Orbán kápolna napjainkban Léva kertváros részének közepén található.

Fotó: https://www.ahojkrasneslovensko.sk/

Ismét látogatható a kilátótorony, ahonnan egészen Magyarországig ellátni

Léva központjától alig pár lépésre található a Kálvária-domb, mely évszázadok óta szakrális hely a lévaiak számára. Nagyböjt idején vasárnaponként magyar nyelvű keresztúti ájtatosságot tartanak itt, mindamellett július utolsó vasárnapján a Szent Kereszt Felmagasztalása kegytemplom romjainál szentmisét tartanak. A Patrimonium Servandi Polgári Társulás jóvoltából ismét akadálytalanul látogatható a Kálvárián levő attraktív kilátótorony is, ahonnan kedvező időjárás esetén a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsáig, az 1009 méter magas Szitnyáig, a Tribecs-hegység legdélibb részét képező, Nyitra melletti Zobor-hegyig, valamint az Ipolyon és a Dunán túl, egészen Magyarországig ellátni.

A lévai várral szemben álló dombon a 18. század elején épült meg a keresztút a Megfeszítettek szoborcsoportjával. Az építkezés értéke hétszáz  arany volt, melyet Jaklin Miklós báró,  a lévai uradalom tulajdonosa hagyott e célra 1702-ben kelt végrendeletében. A stációk mellett a domb legmagasabb pontján egy kápolnát építettek. A Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viselő kápolnát 1821-ben kegytemplommá bővítették. A freskókkal díszített templomban kapott helyet a Piéta szoborcsoport, a templom alatt pedig a Szent Sír-barlang. A templom közelében lévai céhmesterek saját költségükön Szent István király szobrát helyezték el.

Az eredeti keresztút elérte a 350 métert, a szokásos tizennégy stációt öt kápolnában, valamint a templom enteriőrjében helyezték el.

Az egyházi jelleg mellett a buja növényzettel tarkított domb kitűnő kiránduló- és pihenőhelye volt nemcsak a lévaiaknak, hanem a messzebbről jövőknek is, akik felkeresték a csodás kilátással rendelkező Kálvária-dombot.

Sajnos a második világégés utolsó hónapjaiban a kálvária visszafordíthatatlan károkat szenvedett, pusztulása a szocializmus éveiben folytatódott, ugyanakkor egy kommunikációs torony került ide.

Több évtizedes elhanyagoltság után 2007-ben – a Patrimonium Servandi Polgári Társulás kezdeményezésére - kezdődött meg a kálvária felújítása.

A telekommunikációs torony is megszépült, az acélkonstrukció átalakításával egy kilátótornyot hoztak létre. Az újjáéledt kálváriát 2008. július 27-én szentelték fel, a csigalépcsős kilátótornyot 2013-ban adták át.

A kilátótorony 2020 júniusától újra látogatható, vasárnaponként 14.00 és 16.00 óra között. A belépődíj tetszőleges; a támogatásért cserébe az érdeklődők színes, szlovák, magyar, angol és német nyelvű kiadványokat, képeslapokat és hűtőmágneseket kaphatnak a Patrimonium Servandi Polgári Társulás önkéntes szolgálatot teljesítő munkatársaitól.

Fotó: facebook.com/lia7levice/

A Nagyságos Fejedelemre emlékeztek a lévaiak

Megtudhattuk, hogy II. Rákóczi Ferenc első alkalommal 7 éves korában – 1683. szeptember 13-a után – tartózkodott Léván, amikor mostohaapja, Thököly Imre Királyfa mellett felütött táborában töltött nemesapródi szolgálatát és a török elöli menekülést édesanyja, Zrínyi Ilona karjai közt pihenhette ki a lévai várban. Itt szeptember vége felé pár napra az egész család együtt maradt.

Második alkalommal II. Rákóczi Ferenc 1705. január 3-án járt Léván, amikor államtanácsot hívott össze a várba. Itt határozták el, hogy a szabadságharc sikere érdekében szükség van rendes hadseregre és állampénztárra. Ennek a lévai határozatnak volt az eredménye az 1705-ös év fokozott hadseregszervező és fejlesztő munkája és a rézpénzek kibocsátása is, melyekre az ország címerét és mozgalma jelszavát: „Pro libertate! – A szabadságért!” verette.

Tisztelete Léván töretlen maradt. Emlékére 300 éve a Szent Orbán-kápolnától a lévai vár alsó kapujáig a lévaiak szilfasort ültettek. Ennek a fasornak két fája bírta legtovább az idő vasfogát.

A Szent Orbán-kápolna melletti „Rákóczi-fa” csak 1966-ban száradt ki, majd 1992-ben dőlt ki végleg. A másik szilfa ma is áll Vak Bottyán lévai házának udvarán, a Honvéd utca elején.

Rákóczira emlékeztet a lévai Barsi Múzeum fegyverkiállításán a FRINGIA (Franciscus Rakoczi In Nomine Gentis Insurgit Armis – Rákóczi Ferenc a nemzet nevében fegyverre kelt) feliratot viselő korabeli kard is.

1890-1920 és 1938-1945 között Léván utca viselte II. Rákóczi Ferenc nevét.

2010. április 14-én Krisztiáni Sándor szobrászművész az akkori Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnáziumnak ajándékozta a nagyságos fejedelem gipsz mellszobrát, mely azóta az iskola auláját díszíti.

2018. december 12-én a Lévai Városszépítő Egyesület egy kis szilfát ültetett a régi lévai Rákóczi-fa helyére.

Majd Kun Ferencz és Lukács Ferenc leplezték le II. Rákóczi Ferenc lévai gondolati emléktábláját, melyet a vendégek megkoszorúztak és mécsest helyeztek el alá.

 

Fotó: felvidek.ma