Nevezetességek, látnivalók

A templomot az Esterházy család építtette 1773 és 1780 között, a nagy tűzvész után, az elpusztult régi templom helyén. 1808-ban a templom ismét leégett, és 1831-ben az újjáépítéskor fa haranglábat emeltek mellé, mert toronyépítésre már nem maradt pénz. A templom keleti homlokzata a kettős toronnyal 1902-ben épült.

1871-ben közadakozásból állíttatott, 1937-ben felújításon esett át, évtizedekig romlott az állapota, majd 2015-ben közadakozásból ismét megújult. 

A klasszicista stílusban, kőből kialakított szentháromsági oszlopot 1777-ben Huszár János lévai polgár építtette. A Szentháromság szoborcsoportja – Atya Isten, Fiú Isten, kereszttel a kezében és Szent Lélek Isten – galamb alakjában – Szűz Mária alakjával egyetemben alkották az oszlop csúcsát. Ikonográfiai szempontból a szoborcsoport Szűz Mária koronázását ábrázolja. Az oszlop magas talapzatán egyenlő szárú kereszt alaprajzzal eredetileg négy szent szobra állt – Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János, Keresztelő Szent János és Szent Rókus –, arccal a négy világtáj felé fordulva. A Szentháromsági oszlop Léván 180 évig, egészen a 20. század 50-es évekig változatlan összeállításban maradt fel. Egy 1970-ben készített fénykép szerint az alapzaton már csak az első két szent maradt, Nepomuki Szent János szobrát áthelyezték az alapzat keleti szárnyáról az északira. Nem tudni, mikor és hova kerültek Keresztelő Szent János és Szent Rókus szobrai. 2013-2014-ben újították fel a Szentháromság-szoborcsoportot. Újbóli felszentelését 2014. szeptember 15-re, Szűz Mária szenvedésének napjára időzítették a szervezők. A restaurálást a nagykoszmályi Tariška házaspár végezte, akik a helyszínen végezték el a felújítási munkálatok zömét. A hiányzó szobrokat is pótolták az összegyűjtött fényképek, képeslapok alapján.

A Szent József római katolikus templomot a hozzáépített kolostorépülettel együtt a ferences barátok építették. Léváról való távozásuk után II. József császár a kolostor épületét az iskolai alapnak adta. 1814-ben átvette a piarista rend, és 1815-ben gimnáziumot nyitott a kolostorban.

1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot.

Léva egy alacsony várdomb körül alakult ki, amelyre már a kelták is rátelepültek. Várát IV. Béla építtette, de Csák Máté hamar elfoglalta, majd 1321-ben ismét a királyé lett. A török időkben igen fontos végvárnak számított. Neves kapitánya volt az egri hős Dobó István (1560), majd Csáky László (1640), aki lopni engedte a szegény jobbágyot, s akinek emlékét a „Csáky szalmája” szólás őrzi. 1664-ben a törökök vereséget szenvedtek Léva alatt. A vár később, a kuruc időkben is sok harcot látott. Ocskay László brigadéros a lévai várban tartotta esküvőjét Tisza Ilonával. A sokat szenvedett várat Vak Bottyán generális robbantatta föl 1709-ben. Azóta rom. Léva XII. századi várának maradványai a Baratka-dombon láthatók.

Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni a D-i fal mentén a reneszánsz stílusú, emeletes palotát. Mire 1571-ben elkészült, Dobó már a pozsonyi fogságban sínylődött. Napjainkban a falaik között látható a Barsi Múzeum.

A civilek kezdeményezésére és összefogásával újult meg a Léva határában található I. Koháry István emlékmű 2016-ban. Két táblát is elhelyeztek. A kisebbik, titánból és cinkből álló táblán I. Koháry István portréja látható háromnyelvű (magyar, szlovák, angol) kísérőszöveggel. A nagyobbik táblán szintén három nyelven a csata leírása olvasható. Illusztrációként két 17. századból származó metszet másolata került a leírások mellé. Az emlékmű nemzeti kulturális emlékhelynek minősül. Koháry István Hont vármegye alispánja és a bányavárosok kapitánya volt. 1664. július 19-én a Léva és Tolmács között húzódó mezőn ütközött meg a keresztény sereg az oszmánok haderejével. A csatában több mint negyvenezren harcoltak. I. Koháry István a csata első órájában halálos sebet kapott egy janicsártól. A csata helyszínén emelte az utókor a most felújított emlékművet. Fotó: Lévai Szépítő Egyesület

A régi Oroszlán vendéglő, illetve Nagyfogadó helyén épült, amely 1879. október 8-án leégett. Egy ideig az volt az elképzelés, hogy az épületet felújítják, ezért sokáig tető nélkül állt. Léván itt volt az egyetlen színpad. A tűz után az udvarban állítottak fel egy védett pódiumot, de ha eleredt az eső, a közönség esernyők alól figyelte az előadást. 1907-ben a városi magisztrátus végül is úgy döntött, hogy a tűzkáros szállodát lebontja, s helyére újat emel. A terveket Morbitzer Nándor és Vas József budapesti építészek készítették. 1909-1910-ben épült fel a szecesszió jegyében. Az 1910 és 1922 közti időszakban Fertikó József bérelte a szállót. Gondosan megválogatott berendezést vásárolt az egyes helyiségekbe. A szállodának 22 szobája volt, három lakása, 600 férőhelyes színházterme, étterme, kávéháza és a személyzet számára fenntartott szobái. A földszinten az üzlethelyiségek bérelhetők voltak. Az első mozgóképszínházat, az Apollo mozit is itt nyitották meg 1912-ben. Az egyik legelegánsabb helynek számított a városban. Szívesen látogatta báró Schoeller Gusztáv is, a város nagyra becsült és kedvelt mecénása, vállalkozója. A szálloda pincéjében magyar cigányzene szólt, és jófajta bort kínáltak. Magas színvonalát megtartotta később is, amikor 1922-ben Denk János kapta bérbe egészen 1941-ig. Ebben az időszakban már csak Denk néven nevezték a szállodát. Napjainkban a falai között, a Hotel Lev működik.