Blog - Magyar nemzetiségű szakember került a Barsi Múzeum élére

A Nyitra Megyei Önkormányzat képviselő testülete egyhangúan szavazta meg Bali Henrietta kinevezését a megyei fenntartású, lévai székhelyű intézmény élére. Az ipolynyéki születésű régész decembertől vette át a Barsi Múzeum irányítását. Bali Henrietta Ipolynyéken született, ott élte le gyermekkorát. A losonci egészségügyi szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett régész szakon diplomát. Családjával már huzamosabb ideje Léván lakik. A doktori képzés során magyarországi ösztöndíjasként a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében kutakodott. A diplomamunkája és a disszertációja is az Ipoly mente kora bronzkorával foglalkozott. A Barsi Múzeummal már több évtizede van kapcsolata. A magyar nemzetiségű régész alaposan átgondolt koncepcióval, számos tervvel érkezett a lévai várromot is magában foglaló intézménybe.

Léva - Ahonnan a a Csáky szalmája szólásunk ered

Léva gazdag, eseményekben dús múltját mi sem jelképezi jobban, mint hétszáz éves várának falai. A város az alacsony várdomb körül alakult ki, amelyen korábban kelta erődítmény állott. Az óvárostól északra levő dombon állnak várának romjai. A város legrégibb településhelye azonban a Baratka-domb, ahol 12. századi vár és templom romjai látszanak. Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. 1388-tól vásártartási és vámszedési joggal rendelkezett. 1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1640-ben Csáky László lévai kapitánynak adományozta III. Ferdinánd király. 1663-ban török kézre került. Léva a török közigazgatási központ (szándzsák) székhelye lett. 1664. július 19-én a törökök Léva mellett vereséget szenvedtek. Ebben az ütközetben esett el Koháry István, a bányavárosok legendás kapitánya, akinek nevét mindmáig utca őrzi a városban. 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta. Az 1696-os nagy tűzvész szinte az egész várost elpusztította. 1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be (Ocskay László brigadéros itt tartotta menyegzőjét Tisza Ilonával), de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövedesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tabornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. Azóta rom. 1810 körül és 1822-ben nagy tűzvész pusztított a városban.  De a város fejlődik, 1815-ben megnyílt a piarista gimnázium, 1836-ban megalakult a városi kaszinó, 1846-ban az olvasókör. 1866-ban és 1872-ben tűzvész, illetve kolera pusztított Léván. A lévaiak aktív részvételéért a szabadságharcban, 1849-ben a hatóságok Léváról Nagysallóba helyezték át a szolgabírói hivatalt, s ott volt egészen 1884-ig. 1867-ben az Eszterházyak a Schöeller családnak adták el a lévai uradalmat, amelyet az új tulajdonosok idővel példásan felvirágoztattak. 1870-ben nyílt meg a később országos hírnevű lévai tanítóképző. 1902-ben készült el a városháza és ebben az időben alakult ki a főtér arculata. A város igéretes fejlődésének az első világháború vetett véget. A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásának, 1938 és 1945 között pedig Bars és Hont k.e.e. vármegye székhelye (1944. december 20-án foglalták el a szovjet csapatok).

Léva (szlovákul Levice) ma Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásának székhelye. 

Lévai szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.